Számomra a szülőség nem csupán a gyermeknevelésről szól, hanem egy mély belső utazásról is, amely során újra felfedezhetjük önmagunkat. Gyermekeink olyan tükröt tartanak elénk, amelyben megláthatjuk erősségeinket és gyengeségeinket egyaránt. Ez az időszak arra ösztönöz minket, hogy fejlődjünk, tanuljunk és jobb emberré váljunk.
Úgy hiszem, a tudatosság kulcsfontosságú a szülői szerepben. A legnagyobb ajándék, amit gyermekünknek adhatunk, az a saját jelenlétünk és kiegyensúlyozottságunk. Ha mi magunk harmóniában vagyunk önmagunkkal, ezt a nyugalmat és stabilitást sugározzuk felé is. Nem az a lényeg, hogy tökéletesek legyünk, hanem hogy őszintén törekedjünk a belső békére és a megértésre.
A szülőség számomra a mély kapcsolódásról és az őszinte kommunikációról is szól. Nem elég irányítani vagy tanítani; valóban kapcsolódnunk kell gyermekünkhöz. Ez azt jelenti, hogy meghallgatjuk őt, megértjük érzéseit, és elfogadjuk őt olyannak, amilyen. A nyitott és őszinte beszélgetés alapja a bizalomnak és a szeretetnek, amely erősíti a kötelékeket.
Egy másik fontos dolog, az elengedés művészete. Gyermekeink nem a tulajdonaink, hanem önálló lények, akiknek meg kell találniuk saját útjukat az életben. Szülőként támogatnunk kell őket ebben a felfedezőútban, még akkor is, ha az irányuk nem mindig egyezik a mi elképzeléseinkkel. Az elengedés nem azt jelenti, hogy nem törődünk velük, hanem hogy bízunk bennük és az életben, és hagyjuk, hogy saját tapasztalataik által fejlődjenek.
A szeretet ereje felbecsülhetetlen ebben a folyamatban. Számomra a szeretet nem csupán érzelem, hanem cselekvés és döntés is. Szülőként a feltétel nélküli szeretetünk a legnagyobb ajándék, amit adhatunk. Ez a szeretet segíti gyermekeinket abban, hogy önmaga legyen, kibontakoztassa tehetségét, és boldog, teljes életet éljen.
Fontos megértenünk az érzelmi kötődés és a biztonságos kapcsolat jelentőségét is a gyermek fejlődésében. Gyermekeink mély érzelmi szükségletekkel rendelkeznek, amelyeket fel kell ismernünk és kielégítenünk. Ha mi magunk nem dolgoztuk fel saját múltbeli sérüléseinket, tudattalanul is továbbadhatjuk ezeket a mintákat nekik. Ezért elengedhetetlen, hogy szülőként foglalkozzunk saját érzelmi gyógyulásunkkal, hogy harmonikusabb kapcsolatot alakíthassunk ki velük.Gyermekeink akkor érzik magukat biztonságban és szeretve, ha valóban jelen vagyunk számukra – nem csak fizikailag, hanem érzelmileg is.
A mai világban a stressz és a társadalmi nyomás komoly terhet jelenthet mind a szülők, mind a gyermekek számára. Fontos, hogy megvédjük gyermekeinket a túlzott teljesítménykényszertől és a megfelelési kényszertől. Inkább arra ösztönözzük őket, hogy saját tempójukban fejlődjenek, és megtalálják belső egyensúlyukat és boldogságukat. Ezzel nemcsak az ő életüket tesszük könnyebbé, hanem mi magunk is megtapasztalhatjuk a nyugalmat és a harmóniát.
A szülőség egy csodálatos és összetett utazás, amely nem csak gyermekeinkről szól, hanem rólunk is. Lehetőség arra, hogy növekedjünk, fejlődjünk, és mélyebb szinten megtapasztaljuk a szeretet és az együttérzés erejét. Nem kell tökéletesnek lennünk, elég, ha őszintén törekszünk arra, hogy a legjobbat adjuk magunkból.